Budapest nyolc éve kiszolgálja az állami terveket. Kormányzati ötletrohamok, túlszabályozás, építészeti hulladék és erőtlenül alkudozó önkormányzatok. A főváros három volt főépítésze először ült egy asztalhoz, hogy elmondja, mi a baj a budapesti fejlesztésekkel.
Három évtized budapesti városfejlesztési programjait és rendezési terveit foglalja össze egy a napokban megjelent könyv, amelyből az is kiderül, hogy a múlt század nagy urbanistái lebontották volna a belső kerületek házainak jelentős részét és a budapesti lakosság nagy részét családi házakban helyezték volna el. Aztán persze minden egészen másképp történt.
Az új városvezetés szerint a Budapest Szíve projektet nehéz helyzetbe hozta, hogy az előző ciklusban a beruházás uniós támogatását más tartalomra kérték, mint ami a kiviteli szerződésben szerepelt, s emiatt az uniós támogatás is veszélybe került. Budapest volt főépítésze szerint azonban mindenben a szabályok szerint jártak el, és precíz eljárás esetében még akkor sincs veszélyben az uniós pénz, ha egyébként a rendszer hibás.
Budapest Európa egyik legjobb városa, vagy szemétdomb, ahol a befektetők tobzódnak? Mi hiányzik leginkább a fővárosból? Budapest születésnapja, november 17. előtt, a rendszerváltás utáni 19. évben a metropolisz építészeti arculatát másfél évtizeden át befolyásoló Schneller Istvánnal, volt főpolgármester-helyettessel és főépítésszel, illetve a jelenlegi megbízott főépítésszel, Beleznay Évával beszélgettünk.
